A Szalkszentmártoni Fotószakkör tagjai Szlovákiában jártak, ahol lehetőségük volt egy új környezetet megörökíteni – saját szemszögből, kíváncsisággal és lelkesedéssel. A gyerekek elsősorban az utcák hangulatát, a régi házak formáit és az apró részleteket keresték.

Több fotón visszaköszönnek sziluettes alakok is, akik házak előtt, bejáratoknál vagy udvarokban jelennek meg – gyakran csak körvonalakként, de így is sokat mesélve a pillanatról. A képekben ott van a csend, a figyelem és az az egyedi látásmód, amit csak ők tudnak megmutatni.

Ez a kis utazás számunkra nemcsak új helyszíneket, hanem új nézőpontokat is hozott – és ez a képekből is látszik.

„Bizonyos, hogy minden igazi utazás értelme a hazajutás, s az ember megkezdi a hazatérést abban a pillanatban, amikor útra kel.” — Márai Sándor

A Gombaszögi-cseppkőbarlang a Szilicei-fennsík peremén, a Szlovák-karszt Nemzeti Park területén található, és különleges cseppkőképződményeiről híres. A barlang igazi kuriózuma a hajszálvékony, akár három méteresre is megnövő szalmacseppkő, de láthatók benne hófehér, üvegszerű cseppkőképződmények, cseppkőlefolyások és bekérgeződések is. A lassan formálódó termek, oszlopok és fátyolszerű képződmények különleges, szinte mesebeli hangulatot árasztanak. A barlang a világ természeti örökségének része, a Szlovák-karszt barlangrendszer UNESCO-védelme alatt áll.

„Fátyol borul a világra, s csak aki kitart, látja meg a fényt.” — Ady Endre

A Gombaszögi-barlang a magyar és a szlovák történelemben is különleges helyet foglal el: évszázadok óta ismert, mégis minden látogatáskor új arcát mutatja. Termében a hajszálvékony szalmacseppkövek erdeje olyan, mintha kőből szőtt függönyök és oszlopok között sétálnánk. A barlang különleges mikroklímája nemcsak a cseppkövek lassú születésének kedvez, hanem gyógyító hatásáról is ismert, így a természet csodái mellett az egészség forrását is rejti.

„A fátyol mögött ott a titok.” — Jókai Mór

„Az ablakon át nemcsak nézünk, hanem tanulunk látni.” — Kosztolányi Dezső

„A kapu arról beszél, vagy arról hallgat, ami mögötte van. Minden kapunak titka van.” (satorfa.hu)

“Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak.” (Babits Mihály)

Lőcse Szlovákiában, a Szepesség szívében fekvő középkori város, amely ma is megőrizte történelmi hangulatát. Az óvárost vastag városfalak és bástyák övezik, belül tágas főtér (Námestie Majstra Pavla) fogad színes, reneszánsz polgárházakkal.

A betléri kastély Szlovákiában, a Gömör vidéken található, és a híres Andrássy család otthona volt. A 18. században épült, később romantikus és neogótikus stílusban alakították át. Különlegessége, hogy soha nem pusztult el, így eredeti formájában maradt fenn.

“Lőcse (szlovákul Levoča) középkori város, amelynek szíve a tágas, közel négyszög alakú főtér. Körülötte színes, reneszánsz és barokk polgárházak állnak, amelyek a régi gazdag kereskedőcsaládok otthonai voltak. A tér közepén található a gótikus Szent Jakab-templom, benne Lőcsei Pál mester világhírű, fából faragott főoltárával, a világ legmagasabb gótikus oltárával. Mellette áll a régi Városháza, valamint a híres szégyenketrec, amelyben egykor a rendbontókat állították ki.”

„Szégyen, hogy élek, szégyen, hogy vagyok, s szégyen, hogy hallgatok.” (József Attila)

A betléri Andrássy-kastélyt egy különleges, 80 hektáros angolpark övezi, amely Európa egyik legszebben megőrzött történelmi kertje. A 18–19. században alakították ki, romantikus stílusban: tágas sétányok, mesterséges tavak, vízesések és hangulatos pavilonok gazdagítják. A kertben ritka növények és egzotikus fafajok is megtalálhatók, amelyeket az Andrássyak hozattak távoli vidékekről.

A park egyszerre botanikai különlegesség és pihenőhely, ahol a természet szépsége és a kastély eleganciája harmonikusan találkozik. Ma a látogatók szabadon sétálhatnak benne, és felfedezhetik a múlt századok arisztokratikus kertkultúrájának hangulatát.

A betléri Andrássy-kastély kiállítása egyedülálló módon mutatja be a magyar arisztokrácia 18–19. századi életmódját. A termek eredeti bútorokkal, festményekkel, porcelánokkal és fegyverekkel vannak berendezve, így a látogatók valódi korabeli enteriőröket láthatnak.

A kastélybelső ma is úgy hat, mintha a gróf családja bármelyik pillanatban hazatérhetne – ez adja a múzeum különleges hangulatát. A kiállítás a Szlovák Nemzeti Múzeum részeként várja a látogatókat, akik így bepillantást nyerhetnek a nemesi mindennapok eleganciájába és gazdagságába.

A Tátra Múzeum (Tatranská galéria, Poprád) kiállítása a Magas-Tátra és környékének gazdag természeti és kulturális örökségét mutatja be. A látogatók megismerhetik a hegység állat- és növényvilágát, a hegymászás és a turizmus történetét, valamint a régió néprajzi hagyományait. A tárlatban helyet kapnak a helyi pásztorkultúra eszközei, a hegyvidéki falvak mindennapjait bemutató tárgyak, valamint a Tátra múltját megörökítő festmények, fotók és térképek.

A múzeum célja, hogy bemutassa, hogyan alakította az ember és a természet kölcsönhatása a Magas-Tátra világát – így a látogatás egyszerre természetismereti és kulturális élmény.

A Lőcse fölött emelkedő Mária-hegy Szlovákia egyik legfontosabb zarándokhelye, amely évszázadok óta a hit, a remény és a lelki béke szimbóluma. A hegy tetején álló neogótikus stílusú Szűz Mária-templom már messziről látható, tornya mintegy őrzi a várost és az egész Szepességet.

A hagyomány szerint a 13. században egy pásztorlány látomása indította el a kegyhely történetét, és azóta a hívek sokszor tapasztaltak itt csodás gyógyulásokat, meghallgatott imákat. A mai templom a 19. század végén épült, a korábbi kápolna helyén, neogótikus formákkal, elegáns sárga homlokzattal és csúcsíves ablakokkal. A Mária-hegyhez kanyargós zarándokút vezet fel, amelyet kis fa kápolnák, stációk szegélyeznek. A hely csendje és panorámája különleges: a hegy tetejéről le lehet látni Lőcsére és a környező dombokra, így a látogató nemcsak lelki, hanem természeti szépséget is talál.

„Felhők jönnek, felhők mennek,
s én nézem őket szótlanul.” (Petőfi Sándor)

Somoskőújfalu egy festői fekvésű település Nógrád vármegyében, közvetlenül a szlovák határ mellett, Salgótarján szomszédságában. A falu különlegessége, hogy a Somoskői vár és a híres bazaltorgonák lábánál terül el, így páratlan természeti környezet veszi körül.

Selmecbánya történelmi városának peremén, a Kysihýbel nevű völgyben található Szlovákia egyik legrégebbi és legkülönlegesebb botanikus kertje. Az arborétumot 1900-ban alapította a híres Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, azzal a céllal, hogy különböző tájakról származó fás növényeket vizsgáljanak, és tanulmányozzák, hogyan alkalmazkodnak a helyi éghajlathoz.

A mintegy 8 hektárnyi területen elterülő kertben több mint kétszáz fa- és cserjefaj él, köztük különleges, távoli kontinensekről érkezett növények is: amerikai vörösfenyő, mamutfenyő, papírnyír, ciprus és paratölgy. A kert ma is élő tanúja annak a tudományos és oktatási örökségnek, amely Selmecbányát az európai erdészet egyik bölcsőjévé tette.